4.fejezet: Réka felfedezi a "föld" erejét
Rékáék már a 4. napja sátraztak, és egyben ez volt az utolsó nap. Réka elindult WC-re, de közben magával vitte a mobilját. Hiszen fel akarta hívni Katát, akinek el akarta mondani, hogy irányítani tudja a vizet, és a tüzet. Már tárcsázta is a számát.
- Hello!- szólt bele a telefonba Kata.- Mi újság?
- Szia Kata!- köszönt Réka.- Ezt nem fogod elhinni, tegnap reggel ültem a fürdőkádban, benyitott az öcsém, és nagyon dühös voltam rá!! Egyszer csak a kezeimmel tudtam irányítani a vizet... Ma meg a tüzet... Mi jöhet még?
- Ahaaa.... Szerintem ezután meg elkezded irányítani a földet?- viccelt Kata.- Mert, ha igen, akkor nagyon kíváncsi lennék rá! Na mindegy nekem mennem kell. Szia! És ne képzeld azt, hogy Istennő vagy! -.-"
Azzal Kata lerakta a telefont.
- De...de...de...de...én...- dadogta Réka.
De már későn volt, mert Kata elment.
Ezen az éjszakán Réka alig tudott elaludni. Sehogyan sem talált olyan kényelmes pozíciót, hogy elnyomja az álom. Ráadásul, az apja ott horkolt a fülébe. Nem beszélve arról, hogy 4-en ott nyomorogtak abba a sátorba. Réka gondolatai a történteken jártak, és azon, amit a legjobb (már nem a legjobb) barátnője, Kata mondott.
" Mi van, ha tényleg irányítani tudom a földet és a levegőt?- kérdezte önmagától.- Víz...tűz...föld...levegő... De hisz ez a Föld 4 eleme! Ezek nélkül aligha létezhetne bármilyen földi élet!"
Már majdnem elaludt, amikor egy újabb kérdésre kellett felelnie magának:
" De miért pont ÉN? Csak nem kell megmenteni azt a...- gondolta Réka, de ekkor hirtelen gyorsasággal az eszébe jutott valami.- AZ A LÓ!! Lehet, hogy az álomnak és a képességeimnek köze van egymáshoz, és.... ha igen, akkor mi?"
Rékát végre elnyomta az álom. Ma is arról a két lóról álmodott. Volt egy fehér, és egy fekete. A fejében megszólalt a fehér ló hangja, aki biztosra vélte, hogy hozzá szóltak. Azt hitte megbolondult... Immár teljesen...
Másnap reggel elkezdték összeszedni a sátrat. Réka elment egy utolsót sétálni az erdőbe, hogy kiszellőztesse a fejét. Felmászott egy fára és elaludt . Elkezdett álmodni. MÁR MEGINT A LOVAKRÓL!!!!!! Nem bírta tovább, azonnal felébredt, és megcsúszott valamin, zuhant le a 10 méter magas fa tetejéről.
- ÁÁÁÁÁÁ!! Segítséééééééég!!- üvöltötte.
Gyorsan járt az agya, ami eléggé ritkán szokott. Eszébe jutott, hogy a vizet és a tüzet képes irányítani... akkor a földet miért ne lenne képes? Feltette magának ezt a kérdést, és megpróbált hadonászni a kezeivel. ÉS SIKERÜLT! Az egyik inda a karjára csavarodott, és szépen letette őt a földre. Fel nem tudta fogni, mi történik vele, de nagyon tetszett neki!
A szája széles vigyorra húzódott, és hálát adott a természetnek.
5.fejezet: Csillag a táltosló, és lánya
Egy szép júliusi nap volt. De senkit nem érdekel az időjárás Sinoku-szigetén, ahol csak a táltoslovak élnek. Mivel ide be kell repülni, csak ők tudnak bejutni... ( De azért semmilyen más élőlény nem tud repülni...)
Az időjárásról annyit, hogy nincs se hideg, se kánikula... Mindig egyenletesen 36 és fél °C van. Most éppen anyja, és lánya csevegnek.
- Na anya, sikerült?- kérdezte a lány.
- Igen, sikerült. Már felfedezte a víz, a tűz, és a föld erejét.- mondta az anyja.
- Hisz ez szuper!!- lelkendezett a kisebbik.- Akkor már csak a földet, és az elektromosságot kell felfedeznie.
- Szilajszárny, tudom, hogy alig múltál 11 éves, de akkor se viselkedj úgy, mint egy tudatlan kiscsikó!- oktatta az anyja.
- Azt nem fogja felfedezni. Mégis mit akarsz te lüke? Hogy agyon rázzon valakit?-dühöngött tovább Csillag.
Szilajszárny megszólalt:
- Jó... Értem, de mikor fogunk találkozni? Úgy értem: a lánnyal?- kérdezte izgatottan a fiatal ló.- Már alig várom, hogy azt a gonosz lovat, és a fiát elintézzük!!!
- Türelem kislányom.- szólt az anyja.- Amint felfedezi azt is, hogy a levegő felett is hatalma van, majd utána.
- Ja... oké.- jelentette ki Szilajszárny.
- De addig is, szeretném, ha már egy igazi védőpajzsot tudnál csinálni. Úgyhogy tanuld meg!- kérte Csillag.
- Rendben....... Már majdnem sikerült!!!
6.fejezet: Macskabeszéd
A család már nem sátrazott. Alig, hogy hazaértek, és Marci máris beült az Antikával és a Petivel gépezni. Réka, Marcival ellentétben be se ment a házba, Megfogta a két kiscicát, és kiment velük az udvarra. Legalább fél órán keresztül hintázott, amikor Máté átkiabált a kerítésen:
– RÉÉÉKAAAA!!!
– Megyek már!- ordított vissza Réka, azzal kiugrott a hintából, és szaladt Mátéhoz. (No comment.)
– Szia, Réka!- köszönt Máté.
- Hello!- köszönt vissza Réka.- Na mi újság?
- Semmi, csak azt akartam mondani, hogy anyával elmentem Pestre, és megvan a Sims3-am!- Máté látta Réka "csak ezért hívtál ide?!" nevű tekintetét, és gyorsan hozzá tette:- Na milyen volt a nyaralás?
- Fantasztikus, annyi mesélni valóm van! Képzeld el, hogy irányítani tudom a Föld 4 elemét!- újságolta Réka.- Pontosabban még csak 3-at tudok. Levegőt azt még nem sikerült...
- Ahaa... És öhmm... Hogy jöttél rá?- kérdezte Máté.
- Nos, az egész úgy kezdődött,- fogott bele mondókájába Réka.- hogy mint mindig beleültem a fürdőkádba fürödni. Erre mi van? Ott sem hagyják békén az embert! A drága "imádott" Marcika benyitott a fürdőszobába!
Máté elröhögte magát, de Réka nem törődött vele:- Aztán, olyan dühös voltam, hogy HÚÚÚ!!! Felemeltem a kezem, hogy lefröcsköljem, de még hozzá se ért a kezem a vízhez máris kilövellt a víz a fürdőkádból.
Réka megmutatta a kézmozdulatot Máténak, és a vízsugár (bár most nem volt olyan nagy) de most is kilövellt, és egyenesen Máté hülye kutyáját, Csavargót vette célba, aminek haragos ugatás lett a vége.
- Ezt nem így akartam...- mentegetőzött Réka.- Na mindegy... És aztán azon a napon este odatettem a kezeimet melengetni a tűzhöz, és egy bagoly olyat huhogott, hogy megijedtem tőle, elrántottam a kezeimet, a tűz pedig fellövellt az ég felé.- itt tartott egy lélegzetvételnyi időt, és folytatta:- Ma reggel meg, felmásztam egy 10 méter magas fa tetejére, és elaludtam. Már megint a lovakról álmodtam, és egyszer csak felébredtem. Megcsúsztam és zuhantam le a 10 méter magas fáról... - Még be se fejezte Máté közbevágott:
- Juj, az nem jó... Remélem nem fájt...
- Nem fájt mivel nem is ütöttem meg magam, mert egy inda megfogott, és így már a földet is tudom irányítani.-fejezte be Réka.
- Inkább, mondjuk azt, hogy a természetet, a növények nem földből vannak.- osztotta az észt Máté.
- Jó, tök mindegy.- mondta Réka. Majd hozzátette:- Nekem most mennem kell! Szia!
- Szia!- köszönt el Máté.
Réka hátra ment a hátsóteraszra a kiscicákkal. Azon gondolkozott, hogy elmondja-e a szüleinek, vagy ne? Arra jutott, hogy kinevetnék, és nem hinnék el neki. Vagy ha megmutatná a képességeit, akkor sem hinné, hogy elhinnék. "Szóval nem mondom el!"- csendült egy hang a fejében.
- Milyen jó lenne, ha értenétek, amit mondok!- sóhajtotta Réka, és a kiscica szemébe nézett. Furcsa.. Mintha bólogatott volna a macska, és mintha a vöröske azt mondta volna, hogy "Értem a beszéded!"
Réka 5 percig farkasszemet nézett a vörös kiscicával, aztán kiröhögte saját magát.
- Biztos, csak képzelődtem...- motyogta saját magának.- Habár, ami az utolsó 1 hétben történt.. Az is eléggé furcsa volt...
De valahogy mégsem bírt belenyugodni. Először, arra gondolt, hogy a drága Marcikának köze van a beszélő macskákhoz. Szétnézett, de semmilyen Marcit nem talált egyetlen bokorban sem.
" Na jól van, próbáljuk meg még egyszer!"– gondolta.
- Szóval...ti...-kezdte Réka.- tudtok emberi nyelven?
- Szó sincs róla, gazdikánk.- mondta a kis foltos, Cuki.
- De akkor, hogyhogy értjük egymást?- tette fel a kérdést Réka, mert nem értette, hogy akkor mi van.
- Jajj, ugyan már! Ha nem mi tudunk emberi nyelven, akkor csak is az lehet a magyarázat, hogy te tudsz macskanyelven.- mondta magabiztosan a kis Vöröske.
- Nem! Nem lehet... Ez biztosan félreértés... Nem hiszem el!- jelentette ki.- Mindjárt felébredek!
- Te tudod. De az ki van csukva, hogy 3-an álmodunk 1-et.- mondta Cuki. Aztán hozzátette:- Mi is történt veled az elmúlt 1 héten? Hatalmad van a Föld elemei felett!
Réka olyan bamba képet vágott, hogy az már nevetséges. Honnan tudja ez a két kiscica, hogy mi történt vele?
- Ne szórakozz velem! Ezt meg honnan veszed?- kérdezte kíváncsian Réka.- Nem voltatok ott!!
- Valóban nem voltunk ott. De a táltosló...- a macska még be se fejezte ezt a mondatot, amikor Réka dühösen közbe vágott:
- MI?! EGÉSZ VÉGIG TUDTÁTOK!!!?!?
- Ne üvöltözz!- szólt rá Vöröske.- Ugye, nem akarod, hogy azt higgyék, öldökölsz minket?
- Nem, de akkor is! Miért nem szóltatok? Főleg a lóról, hogy ismeritek meg mit tom én!!- mondta Réka.-Tudjátok, milyen rossz állandóan arról a 2 varázs gebéről álmodni?!
- Erre egyedül kellett rájönnöd...
Reccs. Letört egy faág.
- ... szóval egyedül kellett rájönnöd.- folytatta Cuki.- Én és a testvérem nem tehettünk semmit. Megígértük a táltoslónak, akit Csillagnak hívnak, hogy nem figyelmeztetünk.
- Ja, persze. És ti mindig olyan szófogadó kiscicák vagytok?- kérdezte Réka.- Mondtam, ne merjetek bekakálni a házba! Erre mi van? Beszartok...
- Véletlen volt!- mentegetőzött Cuki.
- Mindegy... remélem nem bocsájtotok meg, ha elmegyek és feldolgozom ezt.
Azzal otthagyta a kiscicákat, és elment, hogy átgondolja a dolgokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése