Táltoslovak háborúja 16-17 fejezet. The end!

Hát igen... A végét úgy ahogy van elcsesztem. De most már tökmindegy xD Viszont... Mostanában nem fogok irományokat posztolni. Legfeljebb pár publikus történést a mindennapjaimból.

16. fejezet: A küzdelem

Tudjátok, ki röhög? Hát persze! A gonoszok leggonoszabbika: Napsugár. Ő már 11 évesen gyilkolt. Ráadásul hidegvérrel... Ő volt az első GYILKOS! itt Sinoku-szigetén. Ekkor egy láthatatlan energiapajzs borult a világra, amely megakadályozta, hogy a gonoszok és a jók keveredjenek egymással. Az Emberi Világ és a Táltosok Földje már az 1230-as években elhatárolódott egymástól.

Három ló ügetett oda Rékáékhoz.

- Drága unokanővérem!- szólította meg Napsugár, Csillagot.- Há hogy vagy? Hogy is hívnak...? Napsugár... ja nem, az én vagyok. Akkor... Tök nyolc! Öleld meg a te...!

- Uram! Bocsáss meg, amiért megzavarlak, de...- az egyik harcosa megszólította.

- MI VAAN?!- bődült el Napsi.- HOGY MERED MEGZAVARNI A NAGYURAD?!

- Én... csak gondoltam szólok... De ha nem, akkor...

- Most már mondjad te szerencsétlen!

- A 2. szülött fiadat elrabolták!

- MI!?! NEM FOGOM MÉG EGY CSICSKA... akarom mondani: gyerekemet elveszíteni!!

- Bocs, hogy megzavarom meghitt társalgásotokat, de nekem most meg kell ölnöm téged!- jelentette ki Réka, aki felkészült arra, hogy leigázza ezt a buzi lovat, és az egész bandáját.

Mindhárom ló torkaszakadtából röhögött.

- A fiad ma ünnepli a szülinapját.- vetette oda ezt a kijelentést Csillag Napsugár fejéhez.- A 11.-et.

- Na és? Mi közöd van ehhez?- morgott Napsi.

- Ma? És elrabolták? Tök jó szülinapi ajándék...- kapcsolódott be a beszélgetésbe Szilajszárny is.- Azért legalább annyi kijárna ennek a gyereknek, hogy megvéded!

- Amúgy meg... Mi a szarnak beszélünk itt, ilyen nyugodtan?- kérdezte meg önmagától is Napsugár.- Vigyétek!

A többiek ösztönösen közelebb húzódtak egymáshoz.

Napsugár rávetette magát a cicára, és ezzel elérte, amit akart. Réka kiszáguldozott a kör közepéből, és lekevert egyet a lónak. A gonoszoknak több se kellett, megfogták a lányt és menekültek vele. A kiscica bevette a fejébe, hogy megmenti a gazdáját.

- ÁÁÁÁÁÁ!!! SEGÍTSÉG!! Eresszetek el!!!- kiabált Réka.

De mindhiába a lovak túlerőben voltak.

- Ne félj kisgazdim, én majd megmentelek!- kiáltott fel a macska és ráugrott a lovakra.

"Jajj ne! Csak ez hiányzott még..!"- Réka aggódott a cicájáért- "De hisz olyan picike."

- Cuki! Ne gyere ide, SICC!- próbálkozott elzavarni, de nem sikerült.

- Majd én megmutatom!- a macsek élvezte, amit csinál.- Egy ütés jobbról, egy rúgás balról!

- Na jó kisköpet, hagyd abba ezt, de marha gyorsan. Mert ha nem, akkor megismerkedhetsz az "Inkanto"-val.- mondta neki a kék színű ló.- Na? Leállítod magad?

Inkanto... Inkanto... Réka gondolkozott azon, hogy melyiknek is ez a varázsigéje... Aztán...

- Dehogy hagyom abba!- morgott a macska.- Ha kell az életem árán is megvédem a gazdikám!

A lány örült annak, hogy Cuki a cicája ennyire szereti, de ha ennek az az ára, hogy elveszíti a macskáját...

- Na jó, te akartad...- szólalt meg a narancsszínű ló.- Én Guano de Pompéjó megidézem a varázs halál hullámot!

- NEEEE!!!- egy vérfagyasztó sikolyt hallatott a lány, de... már késő. Cuki önfejű, nem fogja tudni lebeszélni már. Na és Csillag meg Szilajszárny? Hol vannak? Ha egyszer szükség van rájuk? Csak ott... állnak, és nem avatkoznak be és... hogy ez neki mindennél jobban fáj... De már késő.

- INKANTOOOOO!!- a kék ló mondta ki a végső szót. A macska, aki csak 3 és fél hónapot élt...

Az, ha valakit elvesznek tőle, aki ennyire közel áll a szívéhez, ez minden testi sértésnél jobban fáj... Kifolytak a könnyei. Hirtelen harag gyúlt a szívében, meg kell bosszulnia!! Beletelt jó néhány percbe mire felfogta, hogy zuhan lefelé... A lovak elengedték, szerencsére Szilajszárny odarepült hozzá és elkapta. Ő meg csak hagyta, hagy vigyék. Elkezdett bőgni, ekkor földrengés keletkezett. Rá kellett jönnie, hogy a benne lakozó energiák bontakoznak ki. És most haragos, és ezért remeg a föld, és tombol a vihar. Villám csapott a földbe és Cuki elhamvadt.

Elég! Réka leugrott a földre és futott, futott. Csillag Napsugárral viaskodott, akinek időközben előkerült a fia. Lila ló volt, fekete szárnyakkal.

Az egyik fába belecsapott egy villám és kidőlt.

- VIGYÁZZ!!- Csillag üvöltött, a lánya veszélyben, hirtelen ott termett Napsi fia, és megmentette...

...

És megmentette... 10 egész percig nézték egymást a gonoszok és a jók. Szilajszárny ás Armandó ajkai összeértek. 11-12 évesen az ember... akarom mondani: az állat nem igazán tudja, mit csinál. De ez szerelem volt a javából!

"Érzed már a szív szavát

A béke égig száll

Egy perc elég

Ma minden összeáll

És egymásra talál

Hisz annyi minden történt

De hogyan kezdjem én?

Mert elkísér a múlt, oly makacs

hogy alig van remény

Egy szót se szól, s nem értem

Hogy meddig és mit vár

Hogy miért nem lép a trónra

aki a törvényes király

Érzed már a szív szavát

a béke égig száll

Egy perc elég

Ma minden összeáll

És egymásra talál

Érzed már a szív szavát

a közeledben jár

A nagy Ő az éjen oson át

és előtted áll

Az fix, hogy még ma rátalál

hívja őt az út

A cimboránk ma végleg elmegy

A legjobb csaj

BEZÚG!!!”

Igaz, hogy másodfokú unokatesók voltak, de az állatokat ez nem zavarta.

- HOGY MERÉSZEL AZ ÉN FIAM, EGY JÓ OLDALRÓL VALÓ LÁNNYAL SMÁROLNI?!?!- Napsugár majd megőrült...

- Anya, Napsugár és mindannyian, akik itt vagytok, ezen a napon...- kezdett el szónokolni Szilajszárny.- Az apám földi ló, az anyám táltosló, mégse zavarta ez őket! Bár nem vagyok telivér, csak félig, de büszke vagyok!

- Azt akarja mondani,- vette át a szót Armandó.- Ha a szíved a helyén van, lehetsz földi ló, táltos ló, kicsi, öreg... Vagy származhatsz te a Sötét Oldalról. Mit számít ez, ha képes vagy szeretni a másikat? (remélem nem sikerült eléggé nyálasra)

- Nézzétek meg barátaim, mi mind egyek vagyunk!- újra Szilajszárny beszélt.- Valaha tényleg egyek is voltunk, de... Napsugár gyilkolt, és ezért lett...

- HAZUGSÁÁÁÁG!- Napsi nem adta fel könnyedén, nah nehogy már vége legyen a háborúnak!

- Barátok akartok lenni, avagy örök ellenségek?- tette fel a kérdést Lovassy, Napsugár leggonoszabb harcosa.- Mert ha barátok, akkor csatlakozzatok!- ezzel átállt a másik oldalra.

- Rendben, de még mindig maradtunk nyolcan!

Ahogy ezt a mondatot kimondta, máris 7-en átálltak a Jókhoz. Ez van...

- Tévedsz! Már csak TE vagy egyedül!- próbálta észhez téríteni a kisfia.

- Lovassy! Megtiltom, hogy...

- NEM! Mostantól fogva nem az van, amit te akarsz! Mától fogva Csillagnak és a famíliájának engedelmeskedünk.- mondta Lovassy.

- Apa! Most még nincs késő, gyere, vessünk véget a háborúnak!- kérlelte Armandó. Mindhiába.

- HÁHÁÁHÁHÁHÁÁÁ!!- Napsugár felröhögött, földre teperte Rékát, és fojtogatta.

- NE! Hagyd abba!- Réka hiába kapálózott, sikertelen volt. Most tudatosult benne, mit jelent az 5 elem mesterének lenni. (elég NAGY szerepe van a varázslásnak...) Eszébe jutott, mit mondott neki Csillag. A szeretet a legnagyobb ellensége. Hát megölelte Napsugarat, az meg hatalmas ordítások közt örökre megsemmisült.

Réka feltápászkodott, körülnézett. Rá kellett, hogy jöjjön, az az energiapajzs, ami elhatárolta a Jó és Rossz lovakat, eltűnt.

- Béke van emberek!.- Szilajszárny ugrált örömében.- Örüljetek!

Az égen kezdett felszakadozni a felhőzet, s a földrengés elmúlt. Mindenki boldog volt.

A két fiatal ló boldog volt, amiért vége a háborúnak, és mert egymásra találtak.

Egyszer csak mind a 11 ló körülállta, a hátukra vették és... Imádták őt.

- Éljen a királynőnk!- lelkendezett Csillag.

- Az Istennő műve ez! Végre újra béke van köztünk!- ujjongott Lovassy.

- Mi a parancsod, úrnőnk?- kérdezte Viktória, aki Napsugár testvére- volt.

- Bármit megteszünk.- jelentette ki Armandó.

- Tessék? Mi a baj? Milyen királynő?- Réka semmit sem értett.- Mert, hogy én nem vagyok úrnő, az is biztos...

- Dehogynem! Hiszen elpusztítottad a gonoszt, te vagy az uralkodó!- győzködték a lovak.

- A parancsom csupán annyi lenne, hogy Szilajszárnyat tekintsétek királynőnek. Engem meg csak egy barátnak, aki készen áll a segítségnyújtásra.- Réka ezt kívánta. A lovak meg csak néztek: Mért nem kell neki a hatalom? Ki érti ezt... (?)

De aki a legjobban meg volt lepődve, az Szilajszárny volt.

- Hogyhogy én?- érdeklődött.- Akkor már mért nem anya?

- Mert anyukád a Kapuk Őre... Jut eszembe: Lehet, hogy eltűnt az az elhatárolóvonal a Jó és a Sötét Oldal között, de attól még az Emberi Világnak,- ahova visszamegyek- nem kell tudniuk erről a Sinoku-szigetről. Elég, ha ti és én ismerem! ;)

Réka és a táltoslovak elbúcsúzkodtak egymástól, egyszer majd viszont látják egymást. Nem is sejtik, hogy az a nap milyen közel van!

Szilajszárny nem akarta magára hagyni a pasiját, ezért ő nem kísérte el Rékát, de Csillag igen.

- Nos? Készen állsz?- kérdi Csillag.- Megengedem, csinálhatod te!

Hogy ő? Ezt nem lehet visszautasítani!!!!

- Takaro takarj talan teee!!- jött az ismerős érzés, Rékát és Csillagot elnyelte a semmi. És egy olyan helyen bukkantak fel, ahol Réka már egy éve nem járt, (legalábbis a lovak ideje szerint) a saját udvarukban.

Az volt a legszomorúbb, hogy Cuki nincs már itt...

17. fejezet: Újra otthon, édes otthon!

Csillag átölte Rékát, aki időközben visszaváltozott, és most már átlagos ruhában feszített. (nem pedig rózsaszín szuper cuccban)

- Jajjh... Olyan jó újra itthon lennem!- sóhajtott Réka.

- Ne felejts el minket!- kérte a lovacska, és könny szökött a szemébe.- Aranyos emberke vagy, ami ritka dolog.

- Nyugi, nem felejtelek el!- és megsimizte a fülét.- Ha másért nem, akkor csak dumcsizni ugrok át. Ne hidd, hogy nem foglak meglátogatni!

- A klón-Réka! Ővele mi van?- kérdi Réka.

- Há mi lenne? Meg kellene semmisíteni.

- Aha. Behatolok az agyába.- elmotyogta a gondolatolvasás varázsigéjét, és 3 perc múlva baktatott feléjük a hamis-Réka.

Villant egy elektromos fénysugár, és Réka megköszönte Csillagnak, hogy egy évig ő volt a pótmamája.

- Á semmiség! Te meg megmentetted a világunkat. És ez nagy szó! 25 évig senki sem volt erre képes.

- Ezt értem. Deee... akkor is: a lányodé a jutalom, mert ő érte azt el meg a kis Armandó, hogy átálljanak a táltosok közénk. Még mielőtt Napsi feldobta volna a patáját.

- Mindent köszönök!

- Én is!

Majd kibontakoztak egymás öleléséből, és Csillag még odasúgta Rékának:- Ha rosszalkodik az öcséd, nyugodtan használj varázslatot!- és kacsintott egyet. ;)

Csillag eltűnt a saját világába, Réka pedig belopózott a házukba. Felment az emeletre, és elment fürödni, ugyanis 1 évig nem fürdött... A lovak nem használnak ilyen nevetséges cuccokat, mint fürdőkád.

Ellazult a fürdőkádba és átgondolta a dolgokat, amik egy teljesen más világban történtek.

" Viszont,- futott át az agyán.- érdekes dolgokat mesélt nekem Szilajszárny: Lehet, hogy ott gyorsabban telik az idő, de a táltoslovak szervezete máshogy működik. Egy ember életében eltelik 3 év, addig náluk csak 1 év."

Tehát ha 18 évesen is veszi a fejébe, hogy visszamegy a lovakhoz, addigra Szilajszárny csak 14 éves lesz. Érdekes dolgok...

Kitápászkodott a fürdőkádból, igaz, hogy még csak fél 10 volt, de nagyon megviselték az események. Bement a szobájába, és bebújt a jó meleg pihe-puha ágyikójába.

Másfél perc múlva már húzta is a lóbőrt.

A gondolatai a történteken száguldoztak, és azon álmodozott, vajon mikor látják újra egymást.

THE END ^^

Táltoslovak háborúja 13-15 fejezet

13. fejezet: Kvintesszencia

- Szóval ez van.- mondta Csillag.- De ez most nem lényeges. Inkább arról beszéljünk, hogy mi az a Kvintesszen...

Még be sem fejezte Szilajszárny, a lánya máris közbe vágott:

- Az 5 elem közül az az elem, ami nélkül az összes többi nem létezhetne, hiszen ez egyesíti a másik 4 elemet, a vizet, a tüzet, a földet és a levegőt. Blablablablaaa!!! Jajj, anya ezt már kívülről tudom... és Réka hiába tudja az elméletét, ha jön az a varázs-gebe leigázni a világunkat lehet, nem lesz képes megidézni egy hülye energia sugarat sem. Nem beszélve arról, hogy a 3. mondat után elalszik ebben az unalomban.

Csillag görögdinnye méretű szemekkel nézte a kislányát.

- De hát eddig szeretted ennek az elméletét...- értetlenkedett az anyja.

- Azért, mert megtanultam nem azt jelenti, hogy imádom is. Kezdjük el az IGAZI tanulást! Lécci, lécci, lééécciiii!- nyávogott Szilajszárny.

Pár percig gondolkozott ezen a ló.

" Miért is ne?- gondolkodott.- Végül is lehetne."

- Na jó.- egyezett bele.- Nem kell az elmélet, de akkor szeretném, ha gyorsan menne a tanulás. Nem kell hőstetteket véghez vinned, mint én... Csak az a lényeg, hogy tudj bánni az 5-ik elemmel is. Világos?

Réka, aki eddig bambán bámult a semmibe, most jutott csak el az agyáig, hogy hozzá beszélnek. Csillag látta a szeméből, hogy fogalma sincsen mint mondott az előbb, így hát kénytelen volt megismételni az előbbi pár mondatot.

- Ide figyelj!- dühöngött Csillag.- Ha ÉN beszélek, akkor TE figyelsz! Ér-ted, a-mit mon-dok?- szótagolta.- Gondolom, neked sem tetszene hogyha beszélnél, és azt látnád, hogy az illető tekintete egy nagy üres semmi!

- Jó-jó megértettem...- mondta Réka.

- Okés. Az első leckét holnap kezdjük.

- De...de...de...de...de miért?- kérdezte Szilajszárny, és legörbült a szája.

- Azért, mert 18 óra van és még meg kell mutatnom ezt a videót nektek, hogy mi lesz akkor ha...a...történelem...megismétli önmagát.

( CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE OLVASSÁTOK TOVÁBB...ÉS EZ NEM VICC!)

- NEEE!!! Azt nem akarom!- kiáltott fel a kiscsikó- Borzalmas lenne, nem akarom!- és kitört belőle a sírás.

Réka nem értette, hogy mi a baj, de mivel Csillag is elkezdett könnyezni rájött, hogy valami komoly dolog van.

- Mi a baj?- kérdezte pár perc múlva.

Nem érkezett válasz. Szilajszárny bőgött tovább, az anyja meg felállt, odament a TV-hez és berakta a kazettát.

Elkezdte nézni a filmet. Az volt benne, hogy egy felnőtt ló beügetett a képbe egy kisebb lóval, aki ugyanolyan fekete volt, mint a másik ló, aki feltehetőleg az apja volt. Ők ketten megálltak a tópart egyik oldalán, majd jött az erősítés a gonoszoktól, és ők is csatlakoztak a két lóhoz. Mire Sinoku-sziget lakosai felfogták, hogy kik érkeztek oda, addigra már 300-an lehettek ott.

Nos, akkor a Sinoku lovak is elkezdtek szervezkedni. De ők alig voltak 5-en, Csillag, Szilajszárny, Viktória és a szülei. A dátum szerint 2005. január 7. volt. Szóval akkor a kis Szilajszárny alig töltötte be a 7. életévét. Réka azt még Csillagtól tudta, hogy Szilajszárny hamar elkezdett tanulni az anyjától. De ezt egy másodpercig sem feltételezte, hogy már ilyen korán harcol a gonoszok ellen. A jó oldalról az a pár táltosló megpróbált még több harcost szerezni, de nem sikerült. Mindenki menekítette az életét, és még azzal sem törődtek, hogy a kisfiuk lemaradt valahol.

- Anya, anyaaaa!!- üvöltözött a kis fekete-fehér ló. De hiába, rég nem figyeltek már rá. Szerencséjére egy idős ló, aki a nagymamája lehetett, felkapta a kis lovat és menekültek. Akik ott nem tudtak, vagy nem akartak elmenekülni, azokat megpróbálták beszervezni a mentőcsapatba, nem sok sikerrel. Inkább visszamentek a házaikba. Rosszul tették...

- Héj teee!!- rivallt rá Napsugár egy kislány lóra.- Mit keresel itt?! Nem hallod?!! Válaszolj!!

- Én.. én.. ANYUCIT AKAROOOM!!- bőgte el magát és elrohant.

- Ostoba kölykök!- bosszankodott Napsugár, majd a csatlósaihoz fordult:- Na én ide leülök, te, Lovassy hozol nekem egy kis csipszet... Mit is akarok még? Ja igen... És végignézem, hogyan irtjátok ki a szigetlakókat. Gyere ide kisfiam!

A kis ló, neve szerint Amilio, odament az apjához leült mellé a fűbe és figyelt. Szó szerint felnézett az apjára... pont úgy, mint egy istenre. A többi gonosz ló elvonult és elkezdték kiirtani a városlakókat. A kis Amilio nem lehetett több, mint 7 éves.

- Mit fogunk csinálni?- kérdezte az apjától Amilio.- Mikor harcolunk?

Napsugár bambán bámult a fiára, és amikor eljutott az agyáig a kérdés, szétröhögte a fejét. Mikorra abbahagyta a nevetést a kisfiához fordult és könnyes szemmel ezt mondta:

- Hogy MI harcolni?- röhögcsélt tovább.- Ne bosszant már, olyan vagy, mint anyád. Ő is állandóan be akar szállni a harcba. Értsd meg: Ezek a hülyék még a seggünket is kinyalják, legalábbis az enyémet! Nos, most, hogy itt üldögélünk, elmondhatod nekem, hogy miért akarsz állandóan harcolni?

- Mert utálom, hogy semmit nem csinálunk és várjuk az eredményt! Én is szeretnék valamit csinálni!- felelte Amilio.

- NYIHAHAHAHAHAAHAAA!!! Belepusztulok a röhögésbe!- Napsugár felröhögése a frászt hozta Lovassyra, aki időközben meghozta a csipszet. Lovassy nyalizós hangon megszólalt:

- Drága Napsugár Nagyúr! Meghoztam a csipszet, amit megóhajtottál, de a biztonság kedvéért, mert nem tudom, hogy mennyire üres a hasad, ezért 3 zacskóval hoztam neked Nagyuram. Hoztam neked, mivel tudom, hogy ez a kedvenc italod, ezért hoztam sprite-ot.

- SPRITE! Ez a kedvencem!- meg sem köszönte és elvette.

Eközben a harc elkezdődött. Kiscsikók, kétségbeesett szülők, és harci kiáltások hangjai keveredtek egymással. Mindenki kereste a hozzátartozóit, nem törődve azzal, hogy milyen sebesült lovakat tapos össze. Egy 20-on éves fiatal ló ügetett oda Napsugárhoz. (MEGJEGYZÉS: A LOVAK KORA EBBEN A KÖNYVBEN MEGEGYEZIK AZ EMBER ÉLETKORÁVAL! Vagyis ha egy ló 20 éves, akkor az olyan, mintha egy ember is 20 éves lenne)

Látszott a lovon, hogy lelkileg nagyon kikészült.

- Hol van a kislányom?! Nem látta valaki??- kérdezte elcsukló hangon.- Kb. ekkora...- és megmutatta a méretét.- Alig múlt el 3 éves. Valaki... AKÁRKI!!! Sárga színe van, és vidám meg...

- Fogd má be asszony!- ordított rá Napsugár.- Senkit nem érdekelsz!

A fiatal lónak, olyan könnyesek voltak a szemei, hogy már csak foltokat látott mindenfelé, de ezt a hangot bármikor felismerné.

- TEE!!- a hangja hirtelen átváltozott sírásból, dühössé.- NEM VOLT ELÉG, HOGY AZ ANYÁMAT, A NŐVÉREMET, A FÉRJEMET, AZ AP... az apámat, és a 3 hónapos kisfiamat elvetted tőlem?! Most már a lányomat is!!?- a nőstény ló tajtékzott a dühtől és, amit Napsugár reagált rá, az még jobban fájt neki minden testi sértésnél... És..

(HA NEM BIROD NE OLVASSD TOVÁBB)

- Úgy kellett nekik! HÁHÁHÁHÁÁ!!- kárörvendezett Napsugár.

- Te... szívtelen... szörnyeteg!- ezzel előhúzott egy kést a zsebéből, és teljes erejéből Napsugár felé hajította, de az rest volt és elhajolt. A kés eltalálta a fiát, aki fájdalmas üvöltést hallatott, és holtan esett össze.

- NEEEEM!!!- üvöltött Napsugár.- Héj! Elfogni!- de a nőstény ló már messze járt. Útközben összefutott az unokaöccsével, akit karon ragadott, és együtt futottak tovább. Napsugár egy halálos energia hullámot küldött a 2 ló felé, a kisfiút el is találta és vége volt...

**

A filmnek vége volt... Réka értelmetlenül bámult, és várta a magyarázatot. Anya és lánya meg csak sírtak-ríttak. Aztán Csillag erőt vett magán, és belekezdett a mondókájába.

- Nos... az a 20-on éves nőstény ló, az az én unokatestvérem, Viktória volt. És...- itt egy nagy levegőt vett.- Az a kicsi ló ott a végén, AZ ÉN FIAM!! MEGÖLTE ŐT IS!! Senkit nem kímél meg...

- A tesóm volt...- sírdogált Szilajszárny.- És a "Hamüszikín" varázs halál hullámmal örökre elvette tőlünk!!! Látod? Ezért kell segítened! Vagy... ez... ez a vadbarom kiírtja a fél táltos világot.

- Igen, megértem. De egyébként meg, hogyhogy én vagyok a "kiválasztott" erre a feladatra?

Néma csend. Végül Csillag felelt a kérdésére.

- Tudod, ez még engem is meglepett... Mert ugye, mint te is láthatod ilyen szörnyű dolgok történnek néha velünk. Tehát ilyenkor szükség van egy kiválasztottra, aki mind az 5 elem mestere. Általában a kiválasztottak állatok szoktak lenni, és azok közül is inkább lovak meg macskák. Szóval ezt én sem értem. Hacsak...

- Én lelkileg macska vagyok.- felelte Réka.

- Valóban?- kérdezte Szilajszárny.

- Ja. Van is egy barátom, Máté, aki mindig ezzel jön nekem. Na meg aztán, már értek a nyelvükön is... Csillag közbe vágott:

- MIIII???! Beszélsz a macskákkal??! Te jó ég! Lenne egy tippem, de...áá... nem lehet... Biztos, hogy nem ezért.

- Naaa miii???- kérdezte Réka és Szilajszárny egyszerre.

- Tekintve arra, hogy Réka az első ember a kiválasztottak listáján, és az elődje egy nagyon játékos.. De ha kell, akkor komoly meg okos... De áá nem, csak átvillant a fejemen. Hülyesé...

- A... Szent-Abrakos.... jó...lóért!!! Bökd már ki! Ez törvény, ha belekezdesz valamibe, akkor fejezd is be!- Szilajszárny már szinte ordított, annyira kíváncsi volt.

- Na jó.- adta be a derekát Csillag.- Nekem egyszer azt mondta az a macska, akit Foltinak hívtak, hogy...

- FOLTIIINAAAK???- csodálkozott Réka.- Perzsa cica és...

- Igen, a te macskádról van szó.- magyarázta Csillag.- Szóval azt mondta nekem, hogy szeretné megcsinálni a " Lehetetlen Küldetést Amit Képtelenség Túlélni" vagyis az LKAKT-t. Nos ezzel megmentette egy rühes kutya életét. Ugyanis ezt az ebet Csavargónak hívták, és Napsugár a gonoszok leggonoszabbika, belekevert egy kis mérget a kutya kajájába és...

- Tudtam...- mérgelődött Réka.- Jó fele gondolkodtam... De, hogy direkt ette meg...

- Hát igen...- folytatta.- Értesültünk róla, hogy a ház egyik tagja, Mráz Máté (kisfiú) látta azt a lovat. Szerinte ott ügetett és nyihogott a szobájában. Tehát megszegte a lovak 1. számú szabályát miszerint: " Tilos emberek és más állatok előtt mutatkozni. Hacsak nem fontos dologról van szó. Ilyen fontos dolog pl. az 5 elem mestere, vagy a szerelem." Vagyis megmutatta az arcát egy embernek, ami nem túl jó dolog. Folti pedig sikeresen elvégezte az LKAKT-t a " Lehetetlen Küldetést Amit Képtelenség Túlélni."

- Sikeresen belehalt?- kérdezte egy kicsit gorombán Réka.

Csillag rögtön elhallgatott és rájött, hogy érzékeny témára tapintott. Így hát vett egy jó nagy levegőt és szépen lassan bocsánatot kért:

- Bocsánatot kérek tőled! Ne haragudj rám! Nem gondoltam, h...

- Jó, nem baj. El van intézve. Megbocsájtok.- már a sírás kerülgette Rékát, azért akarta ilyen gyorsan letudni és más témába kezdett bele:- Nos mikor is kezdjük el a gyakorlást?

- Holnap reggel!- jelentette ki Csillag.- Irány az ágy!

Réka, bár nem volt álmos elment lefeküdni és azon gondolkozott, hogy vajon Kiskunlacházán minden rendben van-e?

" Rá fognak jönni!- gondolta magában.- Egyszerűen tudni fogják, hogy ő nem én vagyok."

Erre már nem volt több ideje gondolkodni lehet, hogy még csak 9:35 volt, de mentem elnyomta az álom.

- Réééékaaaa!!! Keellj mááár feeel!!

Réka elkezdte nyitogatni a szemeit, és megpróbálta megérteni, hogy most mi van. Nem sok ideje volt gondolkodni, mert valaki leöntötte egy vödör jéghideg... JÉGGEL!!

Villám sebességgel pattant ki az ágyból, és teljesen össze volt zavarodva.

- A...a...a...a...mi...mi...tör....tört...történt?- hebegett a hidegtől.- Én...én...azt... (hapcii) hitt...hitt-te-tem, ho-o-ogy (HAPCIII!)

- Csss!- intette csendre Szilajszárny.- Ne mozogj!

Fogalma sem volt, miért kérik meg olyan dologra, amit egyébként sem csinált. De azért megállt és folytatta a semmit tevést.

- Hakaro tumashi, hittanelü finnigato!!- Réka, Szilajszárny hangját hallotta és a testét kellemes meleg öntötte el. Már nem fázott. De hiszen ez a tűz varázsigéje... mármint a...

- Ez kérlek szépen a tűz és a levegő egyesítése, amiből langyos fuvallat "Szekfuhh" lesz. Majd ezeket meg kell tanulnod. A gyakor....

- KISLÁNYOOM!!- dühöngött Csillag.- Te meg, hogy mersz varázsolni a távollétemben?!?!

- Anyaa! Ne csináld már!- kérte Szilajszárny.- Tegnap töltöttem be a 12. életévemet, kinőtt a szárnyam és te is tudod, hogy ez mit jelent. Azt jelenti, hogy szülői felügyelet nélkül is lehet már varázsolnom!

- JAA!- csapott a homlokára Csillag.- Majdnem elfelejtettem, akkor nem szóltam semmit. Jajj, te jó Isten! Milyen gyorsan felnőlek...

Csillagon látszott, hogy tényleg rosszul esik neki, hogy a kicsi lánya ilyen gyorsan felnő.

Pár perc múlva már kint álltak hajnali 5:45-kor a fagyhalálban.

- Fáázook és áálmoos vagyook!- nyafogott Réka.- Nem lehetne a pihe-puha ágyban aludni?- kérdezte, de előre tudta mi lesz a válasz.

– NEM!- mondta Csillag.- Most pedig kezdjük el a Kvintesszenciát. Láttál már olyat, tudod, amikor létrehoztam a 2 klónod és amikor módosítottam az anyud és a tesód emlékezetét. Világos?

- Mhm.- Réka már emlékezett a dolgokra.

- Most pedig,- vett egy nagy levegőt a ló.- szeretném, ha megpróbálnál rájönni, hogy kell egy kis kvintesszenciát csinálni.

- Mi? Teljesen egyedül csináljak olyat?- értetlenkedett a lány.

A ló bólintott. Nem igazán tudta miért, de elkezdett csukott szemmel hadonászni a kezeivel. Mikor teljesen önkívületi állapotba került, felemelkedett a földről. Haja lobogott a szélben ( az a szép "sötétszőke" haja) és elkezdett valami furcsa nyelven beszélni ( nem is értette, honnan ismer ilyen nyelvet) akkor egy mágikus fénygömb bezárta a testét. Mire újra kinyitotta a szemét zöld pólója és farmernadrágja eltűnt, helyett rózsaszín szuper ruhában feszített. Természetesen egy energianyalábos-átalakulást csinált most Réka, de fogalma sem volt, hogyan.

- Ez szép volt!- dicsérte Csillag.- Látom most már megy. Most arra kérlek, hogy a Kvintesszencia segítségével alakítsd át ezt a fát, bokorrá. Ha ez is megy, bármit meg tudsz csinálni. Hát így is lett. Réka ránézett arra a fára és erősen koncentrált, hogy bokor legyen belőle.

Erősen összpontosított, és villant egy sugárnyaláb.

És a fából bokor lett.

- Ohh, ez szép volt!- lelkendezett Csillag.- Holnap elkezdjük az utolsó gyakorlást, és utána megyünk harcolni.

14. fejezet: A végső próba

Réka alighogy 23 órakor ágyba zuhant, már kelhetett is fel 4-kor.

- Réékaa!!!- üvöltözött Szilajszrány.

- ÁÁÁ! Nem kérek jeget!- kiabált Réka, hiszen tegnap reggel is kapott egy kis jeget a takaró alá. Villámsebességgel kiugrott az ágyából, és felöltözött.

- Nah akkor megyünk?- kérdezte Réka.

- Igen. Hiszen a friss hajnali levegőn könnyebben meg lehet tanulni néhány mondatot, ami egy őrült fejéből pattant ki!- mondta a fiatal ló.- Mert, hogy ilyen szavak nem léteznek az is biztos.

- Te jó ég!- hülledezett.- Csak nem agyilag kell tanulnom?

- De bizony. Méghozzá 9 mondatot a képességeiddel kapcsolatban, 2-t meg azért, hogy utazni tudjunk a Kapuk között.

5 percnyi gyaloglás után megérkeztek arra a helyre, ahol tegnap voltak. Az a bokor-fa még mindig bokor volt. Réka ránézett az órájára, és eldobta az agyát. 5:45 se valami késői időpont, de 4:12! Rá kellett jönnie, hogy ez a szuperhős élet. Csak ahhoz próbálják hozzászoktatni, hogy a gonosztevők sem fogják megvárni, amíg 10:00-kor méltóztatik felkelni.

- Szuper! Szép ez a hely! Szilajszárny, kérem a varázsigés lapot!

- Itt van, anya!

Ezzel átadott az anyjának egy varázsigés lapot. Réka leskelődött, és látta, hogy mekkora hülyeségek vannak rajta.

VARÁZSIGÉS LAP

Képességekkel kapcs:

1. Hamüszikín: Varázs halál hullám. (Inkanto)

2. Szekfuhh: Tűz+levegő egyesítése= Hakaro tumashi, hittanelü finnigato! (szárítás)

3. Jegvihragh: Víz+levegő egyestése= Infilibo matteréjó kukuszka dióó!! (fagyasztás)

4. Higanshu: Víz+Kvintesszencia= Mátuküm vizerüm gyerniki futnobeli! (nitró)

5. Alcuzasshe: Víz+föld= A’rogame elektis buzibill nimfaaa! (sárcsinálás)

6. Mijakő: Kvintesszencia+föld= Nitishi natashi buzulni mostusz! (Érteni tárgyak nyelvén)

7. Neromfull: Kvintesszencia+tűz= Sárokatű müzlibár nefelejcsusz-csokrusz mü! (Lézerkard gyártás)

8. Telekinézis: Levegő+Kvintesszencia= Shilibi shulibi shi shallalla! (gondolatolvasás+ tárgyak emelése)

9. Kvintesszenciális átalakulás: Ipokato majdo shükito maharha!

Világok közti átkeléssel kapcs:

1. Jó és Sötét oldal között: Muzuly bekuta rataki, pisahu!

2. Jó oldal és az Emberi Világ között: Takaro takarj talan te!

Réka végig nézett a szövegen, és ennél nagyobb értelmetlen marha szöveget életében nem látott.

- Jesszus! Ezt mind meg kell tanulnom?- kérdezte Réka.

- Igen.

Réka leült és a varázsigékre meredt.

" Hamüszikín... Hakaro tumashi... buzibill... Mija kő... mü... talan.... te..."

Mikor már úgy érezte, (2 óra elteltével) hogy tudja az egészet, teljesen megnyugodott.

- Megtanultam. Kikérdezhetsz.- közölte Réka.

- A-a-a, nem-nem. Nem kérdezlek ki.- mosolygott rejtélyesen Csillag.- Gyere, és máris kipróbálhatod a dolgokat ezen a patkányon. Ha elrontod, az a te hibád. Úgyhogy csak ügyesen!

A lánynak teljesen leesett az álla. Csak úgy, mindenféle bemutatás nélkül azt akarják tőle, hogy megcsinálja? Na és azokat a "Mijakő" izéket bele kell-e mondani? Bár azt se tudta, hogy mit csináljon, de kénytelen volt elkezdeni, nem várhatott tovább.

Oda állt a patkányhoz és... Mi ez? Valami átfutott az agyacskáján, hogy megeszi a patkányt...

- Elkezded még ma? Látni akarom!- türelmetlenkedtek a lovak.

- Jah... Igen, persze...- kicsit megszeppent, hogy mind ketten őt nézik. És belefogott a mondatok elmondásához:

- Hamüszikín: Varázs halál...- kezdte el Réka.

- NEEE!!!- Szilajszárny felsikoltott, és befogta Réka száját.- Te igen nagy marha! Ha az elején megölöd a patkányt, hogy csinálod végig a többi varázslatot?! Próbálj abba a kis agyadba valami rendszert felállítani!

- Jó... Megértettem!- Réka most átgondolta a dolgokat, és újból belefogott.- Kvintesszenciális átalakulás: Ipokato majdo, shükito maharha!- Rékát bezárta a már jól ismert fénygömb.

Mikor ezzel a szép átalakulással végzett, Csillag feljegyzett valamit egy papírra. Mivel nem szólt, Réka ezt úgy értelmezte folytassa csak tovább.

- Szekfuhh: Hakaro tumashi, hittanelü finnigato!

A patkány látszólag jól érezte magát, ez nem is csoda, hiszen Réka most küldött felé egy kis meleg fuvallatot.  

Réka tovább folytatta:

- Jeghvihragh: Infilibo matteréjó kukuszka dióó!!- Szegény patkány egy nagy jégkocka lett.

Réka ujjongott, hogy most már ezt is tudja. És jött szép sorjában a többi varázsige is, amiket részletesebben nem fejtek ki.

- Gratulálok kislány! Ezennel átmentél a vizsgán.- újságolta Csillag.- Vannak gyengéid mint pl: a Hamüszikín. Ami annyit jelent, hogy nem szeretsz ölni, ha még egy patkányt is megsajnálsz...

- Minden élőlény megérdemli az életet!

- Jó-jó tudom!- nyugtatta a ló.- Egyébként megmondjam, mit utál az én drága Napsugár unokatesóm a legjobban?

- Na?- kíváncsiskodik Réka.- Mit?

- A szeretet a legnagyobb ellensége. Bizony... Ő már akkor elfelejtette mit jelent ez a szó, amikor 11 évesen leszúrta a nővérét.

- Na de ott van neki a fia meg a felesége!- értetlenkedett Réka.- vagyis már csak volt, mert a fiát megölték. De őket sem szereti?

- Nos... A feleségét rákényszerítette varázslattal, hogy szüljön neki gyereket. Nem jöttél rá, mit jelent az a mondat? " Anyád is állandóan csak harcolni akar!" harcolni akar a gonosz ellen aki betolakodott az agyába. Megjegyzem, ő minden kincsnél jobban szereti a fiait, mert azóta úgy tudom, Napsinak született még egy gyereke.

- Na és a fia?

- Hát nem érted? A fiát se szerette, csak azért óvta, védte őt, hogy ha egyszer megnő, átvegye tőle ezt a Gonosz Birodalmat és ott uralkodjék. Addig is jól jöhet a kisebb háborúkhoz. Egy kard, amit fényesíteni kell.

- A gyerek egyszer sem akart jobb életet élni? És mondjuk megszökni?

- Ha megtette volna, ott hal meg. Drágább volt neki az élete, sem mint, hogy meghaljon!

– Szerintem Napsugár valahol a -szíve legmélyebb részén- bánja, amit tett, és próbál elmenekülni ezek elől a gaztettek elől.- mondta bátortalanul Réka.

- Ez? Ez?! Hogy ez?!- Csillag mondja.- Nem bán ez semmit... A testvérét megölte, a másik testvérének, Viktóriának megölte a fiát; a lányát; és a férjét. Nem beszélve arról, hogy a saját anyját és apját is kinyírta. Semmit, és senkit nem kímél meg!

Réka fejében egymást kergették a gondolatok. Azt tudta, hogy a világ gonosz, de... Azt soha nem feltételezte volna, hogy egy állat, egy ló is képes ilyenre!

- Na gyere, indulunk!- zökkentette ki az álmodozásából Csillag.

- Hova? Mi? Mikor?...

- Most!- szólt közbe Szilajszárny.- Megyünk, és szétrúgod Napsi hátsóját. Örökre!!! Muhhahahahhaaa!!

- Ó kislányom, csak semmi erőszak!- mondta az anyja.- Annak semmi értelme. Jobban teszi, ha odamegy és átöleli.

- Miii?! DEHOGYIS!! Nem fogok én egy olyan... A hülyéje már nem is tud szeretni!- mondta a magáét Réka.- Akkor meg mit ölelgessem? És... és...?

- Nem emlékszel arra, amit mondtam?- kérdezte Csillag.- A szeretet a legnagyobb ellensége. Amúgy... Én még képes voltam neki megbocsájtani... Szilajszárny még meg sem volt... Napsugár 16-ik életévét töltötte be. Azt hittem, ha magamhoz fogadom, 26 éves fejjel... Akkor kinevelhetem belőle azt a... hülye gyilkolási mániáját... 3-4 évig adta a jó kisgyereket... Aztán megszületett közbe Szilajszárny... És ezt nem tudta elviselni, hogy nem csak vele foglalkozok. Ott volt nekem még a fiam meg a lányom... És az Emberi Világban a férjem, akit nem ártana néha... kielégíteni. 4 éves volt a kisfiam, amikor meg...

- Jó, innen tudjuk mi történt. Átkelt a másvilágra.

Mindkét ló bólintott. Réka tétovázott, de aztán úgy döntött, megkérdezi:

- Tényleg azt hitted, hogy benő a feje lágya, és jó útra tér?

- Igen. Bevallom... De nem kellett volna ezt elhinnem...- könnyek szöktek a szemébe a kisfia miatt.

- Ja.. Helyeselt Szilajszárny.- Anyuuu! Megmondod, hol vagyuunk?

- Ez a Sinoku-tenger gyermekeim! Szóval, Réka gyere és mássz fel a hátamra! Repülni azért mégsem tudlak megtanítani... Szilajszárny,- fordult a kis lóhoz- Te meg próbáld ki a szárnyaidat. Igaz, hogy meg kellene tanítani neked, hogy kell repülni, de...

- Majd rájövök.- Szilajszárny ezzel lezárta a témát.

- Elindulunk a Kapukhoz. Én vagyok a Kapuk őre, tehát át tudom juttatni magunkat a Sötét...

- Én is át tudom!!- vágott közbe Réka.

- Jó, de...- Csillag nem tudta, mit mondjon.- Azért plusz 2 lovat nem tudsz.

- Majd kitalálom, nem lesz baj.

- Tök jó dolog ez a repülés!- ujjongott Szilajszárny.

15.fejezet: Sötét Oldal

A Sötét Oldal, majdnem annyira sötét, mint egy volt msnes társam agya. Csakhogy itt a sötét szó nem azt jelenti, hogy hülye, hanem azt, hogy gonosz, romlott a lelke. Itt akármerre járkálsz, csakis SÖTÉTSÉGET látsz. Vagy ha valaki rájön a szeretet értelmére, akkor átköltözhet a Jó Oldalra. Feltéve, ha a Kapuk őre átengedi...

Na, de most térjünk vissza a valóságba, még át kell jutniuk a Sötét Oldalra.

Valami megmozdult a bokorban.

- Mi az? Ott!- Réka rámutatott a bokorra, ahol az előbb látta a mozgást.

- Hogyhogy mi az? Én nem tom.- mondta Szilajszárny, de nem túl meggyőzően.- Mi lenne? Maradj itt, ne érdekeljen!

Tovább baktattak. Megint megmozdult... Kíváncsisága erősebbnek bizonyult az utasításnál. Nehogy már megmondják neki 13 éves fejjel, hogy hova menjen! Hát odament... A bokorban megvillant egy szempár... egy zöld szempár... Közben észre sem vette, hogy a lovak tovább mentek...

- Ki van ott?- kérdezte Réka.

- Mijáú? (Tessék?)- válaszolt a cica.

Réka felfogta, hogy egy macskával beszélget, tehát macskául szólt hozzá:

- Gyere elő kiscicám!- kérlelte.

A macskának több se kellett, felismerte a gazdája hangját, kiszáguldozott a bokorból, és beleugrott Réka kezeibe. Hangosan dorombolt, jól érzi magát.

- Hogy kerülsz ide?- érdeklődött.

- Hát jöttem utánad! Megakarlak óvni!

- Óvni?

- Igen. Megvédeni!

- Na és mitől tudnál megvédeni? Házi cica vagy. És különben is: A lovak majd... ÁÁÁÁ!! HOVA TŰNTEK?!

Réka körülnézett. A macskát feltette a vállára és elmotyogott egy varázsigét, a Higanshut. 380 km/h-val száguldozott.

- Állj!- szólt rá Cuki, a kismacsek.- Rossz irányba mész! Erre nem érzem a szagukat.

Réka lefékezett, de olyan hirtelen, hogy a macska 20 métert repült a válláról.

- ÁÁ! SEGÍTSÉG!!- jajgatott a cica. Réka elmondta a Telekinézis varázsigét, majd a kezei segítségével lerakta Cukit a földre.

- Kösz!- hálálta meg.- Most pedig kövess!

Volt vagy fél óra is, mire a cica ki tudta szagolni a nyomukat, onnan viszont már egyszerű volt a dolog. Újabb 15 perc telt el, és utolérték a két lovat. Nem igazán repestek a boldogságtól. Szilajszárny dühöngött, amiért nem hallgatott rá, Csillag meg aggódott.

- Azt hittem elraboltak!- ezzel odament a lányhoz, és megölelgette.- Hála az Istennek!

- Jaaaj!! De cuki ez a... Hogy hívják?- kérdezte Szilajszárny.

- Cukinak.- mosolygott Réka.- Hiszen olyan cuki!

Cuki a macska menekülésre fogta a dolgot. De későn volt, máris 3-szor kettő, azaz 6 darab kéz simogatta és ölelte.

- Nee!! Össze leszek nyomva!- hiába kapálózott a kis tappancsaival, nem volt esélye a menekvésre.- NE! Hagyjátok má abba! Miért öröm ez nektek?!

- Na jó, eresszük el.- kérte a többieket Réka.- Szegény utálja, ha többen dögönyözik.

- VÉGRE!- Cuki felsóhajtott, és gazdája menedéket nyújtó vállára menekült, hogy dorombolva hozzá bújhasson.- Mrrr! Csak az én gazdim simizhet engem! Mrrr!

- HÁHÁHÁHÁHÁÁÁÁÁ!!- felhangzott a távolban egy röhögés.- ÉN VAGYOK A VILÁG URA!! HÁHÁHÁHHÁÁÁÁ!!

Táltoslovak háborúja 10-12 fejezet

10. fejezet: Sinoku-szigete, a táltoslovak világa

Újra felbukkantak, ezúttal már nem Rékáék hátsó kertjében voltak, hanem egy óceán felett.

- Ez milyen tenger?- kérdezte őszinte csodálattal Réka. Ez a hely egyszerűen gyönyörű volt!

Éjszaka volt, amikor teleportáltak, most meg nappal lett. A víz felszínén csillogott a napfény, a távolban meg volt egy kis sziget, ami a levegőben lebegett.

- Ez kérlek szépen a Sinoku-tenger.- magyarázta Csillag.- Ez egy varázslatos világ, csak a táltosok és az 5 elem mestere láthatja. Bevallom, hogy egy kicsit meglepett az, hogy te vagy az 5 elem mestere.

- Miért? Valaki másnak kellett volna lennie?- kérdezte Réka.- És ha igen, akkor kinek?

- Nem, te vagy az, akit kerestünk... Amikor megszülettél "1995. szept. 26.-án." már akkor tudtuk, hogy te leszel a "Kiválasztott" – mondta a ló.

- Mi? Hogy mi leszek?!- csodálkozott Réka.- Mire választottak ki?!

Csillag egy kicsit zavarba jött. Mégis hogy mondja meg ennek a lánynak, hogy a gonosz Napsugár lovat és a fiát kell legyőznie a mágikus képességeivel?

- Hát... Öhm...- kezdett bele Csillag.- Izé...

- Na! Bökd már ki végre!- türelmetlenkedett Réka.

- Az a helyzet, hogy meg kell próbálnod kiűzni a Világunkból Napsugarat és a fiát. Vagy ha nem megy, akkor meg kell ölnöd őket.- hadarta el Csillag.

- Már egyre jobban kezdem érteni a dolgokat...- töprengett Réka.- Szóval ez az egész, azért van, hogy megmentsem a Világotokat?

- Igen.- felelte a ló.

***

- Nos meg is érkeztünk!- jelentette ki Csillag.- Tudod, ezt egyik ember sem találná meg. Kivéve téged. Az ő szemükre ez láthatatlan, bár az 5 éven aluli gyermekek, akik még nem tartják olyan nagy képtelenségnek a varázslást, ők még láthatják az összes varázs dolgot. De amint elérik a 6 éves kort, onnantól kezdve már nem láthatják.

- Ez a hely gyönyörű!!- lelkendezett Réka.- A mi Világunkban az emberek sok fát kivágnak, hogy fel tudják használni tüzelésre papírnak stb... És a fű is ritkább, itt meg, ahova csak nézek pázsit tengert látok! Itt a semmi szemetet nem látok, azért nálunk egy kicsit több van... A "betontengerről" már ne is beszéljünk...

- Sinoku- szigete lakosai, nem ismerik ezeket a kifejezéseket, hogy beton, fakivágás, szemét, gonoszság. Mivel én vagyok a Kapuk Őre, ezért nekem már feltűnt, hogy milyen az Emberi Világ.

- Hát igen... Szokj hozzá.- mondta Réka.

Pár percig hallgatták a folyó zúgását és a fák zizegését, aztán megjelent Szilajszárny, a kis barna ló, aki anyjától tanulta az elemek irányítását, meg az efféle varázslatokat. Vidám kiscsikó volt, sugárzott belőle a kedvesség és a boldogság, de valami nem volt rendjén... Hiányzott a szárnya. De hogyhogy?

- Sziasztok!- köszönt vidáman a kiscsikó.

- Szia kislányom!- üdvözölte az anyja.- Mizujs veled?

- Helló!- üdvözölte Réka az új jövevényt.

- Köszi anya, jól vagyok.- felelte a kis ló.- Szia Réka! Én Szilajszárny vagyok. Csillag és Villám lánya, 11 éves vagyok, és félvér.

- Aha, értem. Hogyhogy félvér?- értetlenkedett Réka.

- Úgy, hogy az anyám táltosló, az apám meg sima Földi ló.- csicseregte vidáman Szilajszárny.- Azt bizonyára észrevetted, hogy nincs szárnyam. Ez majd kinő, amikor 12 éves leszek. Anyaaaa.... az mikor leeeesz máááár? Úúúúúúgy vááárooom!!

- Jajj, ne légy már ilyen kis türelmetlen!- szólt rá az anyja.

- Mikor mehetek végre az Emberi Világba?- kérdezte a kiscsikó.- Meg szeretném látogatni apuskát!

- Jó, majd. Most jöttem az emberektől. Miért nem szóltál, hogy oda akarsz menni?- szólt fejcsóválva az anyja. Aztán Rékához fordult:- Szeretném, hogy tudd legalább 1 évet itt kell lenned.

Réka el sem tudta képzelni mit jelent ez! 1 évet kihagy az iskolából!!

- SZUPEEEEER!!!!!- szóval, nem kell mennem suliba? JUHUUUU!!!

- Ne örülj a fejednek...- mosolygott Csillag.- Itt másként működik az idő. Amíg itt eltelik 2 nap, addig a Földön csak 1 óra telik el.

Ez az öröm, ahogy jött, már el is szállt. Réka úgy érezte kővé dermed.

"MÉGIS MI AZ, HOGY NEM HIÁNYOZHATOK A SULIBÓL?!"- ordított magában.

- Aha...- sóhajtott egy nagyot Réka.- Itt hány napig tart 1 hónap? Hány napból áll 1 hét, vagy 1 év?

- A Földön 1 hét 7 napból áll. Nálunk a hónapokat nyolcadokra osztjuk be vagyis, akkor 8 napból állnak a nyolcadok. 1 nap pedig- hasonlóképpen, mint nálatok- nem 24 órából állnak, hanem 23:55 percből. 1 óra 55 perc, 1 perc pedig 55 másodperc. A hónapok 3 nyolcadból állnak, ami azt jelenti, hogy a hónapok 24 naposak. Kivéve egy hónapot, a Szilincét, ami 10 napból áll. Az összes többi 24 napos.- Így összesen az év 298 napból áll.- fejezte be a mondókáját.

Réka töprengett ezen. Végül is a saját világából alig fog hiányozni kb: 2 hetet. Milyen szomorú!!

Egy darabig csak mentek-mentek, végül Csillag szólalt meg:- 22 óra van! Ideje ágyba bújni!

Réka arra számított, hogy zabot fog kapni vacsorára és egy istállóban kell majd aludnia, de tévedett. Ez a ház hasonlított az emberek házára. Mi több, ennek nagyon örült! Volt tévéjük és egy laptopjuk!

"Hát ez fantasztikus!"- gondolta. Elment lezuhanyozni, majd felvette a pizsamáját, és lefeküdt aludni.

A kiscsikó szobájában ágyaztak meg neki, akinek olyan kényelmes volt az ágya, mint a sajátja. Ekkor hirtelen az eszébe jutott a klón-Réka. Mi van, ha az anyja épp most készül a klón-Rékát megfojtani? Ha a klón nem viselkedik rendesen, biztos ez lesz... Vagy nem? Erre már nem tudott válaszolni. Elaludt.

11. fejezet: Napsugár múltja

Amíg történetünk főhőse Réka, az 5 elem mestere alszik, addig hagy foglaljam össze pár oldalban Napsugár, a gonosz táltosló múltját, a születésétől, egészen felnőtt koráig. Ezeket az eseményeket a táltosló anyjától, és lány testvéreitől fogjuk hallani.

Amikor a kis Napsugár megszületett, senki nem gondolta volna, hogy ő lesz a leggonoszabb ló Sinoku-szigetén. Most visszautaztunk a múltba, 32 évvel ezelőttre, amikor éppen megszületett a ló. A nővére, aki már akkor 7 éves volt, tányér méretű szemekkel bámult a kisöccsére. A táltoslovak mindenféle színűek lehetnek.

- Olyan aranyos! Nem gondolod, anya?- kérdezte Rózsa, a kis rózsaszínű ló.

- Szerintem is az!- bólintott mind a két szülő. Őszinte csodálattal nézték pár perces kisfiukat. Az apa fekete táltos volt, az anya meg rózsaszínű, csak úgy, mint a kislányuk. A táltoslovakról azt kell tudni, hogy az elsőszülött mindig az anyja színét és az apja génjeit örökli. A második szülött meg pont az ellenkezője, az apja színét és az anyja génjeit örökli. A harmadik, a negyedik, és a sokadik kiscsikó egyedi színt fejleszt és mind a két szülőnek a génjeiből örököl egy keveset.

Nos... Minden ló azt állítja, hogy Napsugár soha nem robbantott volna fel egy várost. És! Soha nem... soha nem lett volna képes arra, hogy (GYENGE IDEGZETŰEKNEK AZ OLVASÁS FOLYTATÁSA NEM AJÁNLOTT!!!)... hogy leszúrja a nővérét!

Szegény... Na lássuk csak ez hogy történt:

***

A két kiscsikó éppen a játszótérre ügetett. Elvoltak, meg minden. Rózsi ekkor 18 éves volt, tehát már nagykorú. Rábízták az öccsét, aki nem rég ünnepelte a 11. szülinapját.

Már sötét volt, amikor Rózsi megszólalt:

- Gyere, öcsisajt! Menjünk haza, elmúlt már fél 10 is. Ugye nem akarod, hogy anya dühös legyen?

- Nem én!- válaszolt Napsugár, és mégegyszer lecsúszott a csúszdán, aztán elindultak hazafelé.

Mentek, mentek, mendegéltek és egyszer csak a kiscsikó meglátott egy kést. Mivel Sinoku-szigetén senki nem ismeri, közelebb ment és megnézte, hogy mi az. Rá kellett jönnie, hogy egy 16-os karikás filmben már látott olyat. Nem beszélve arról, hogy a számítógépén is öldökölte az emberkéket. "Abban a játékban minden játékosnak 3 élete van, de olyan is van hogy csak 1...- gondolkodott magában Napsi.- Például, mint a kezdőknek, nekem is 1 csóró életem van. De a nővérem nagykorú, tehát neki 2 élete van!"- logikázta ki...hozzáteszem, teljesen alaptalanul.

Bambulásából a nővére zökkentette ki:

- Na mi van? Itt alszunk? Gyere már...

(TÉNYLEG NE OLVASSD TOVÁBB HA NEM BIROD....!!!)

Egy hirtelen gondolata támadt Napsugárnak, felvette a kést a földről, és beleszúrta a nővérébe. Egy kis ideig röhögött, mert várta, hogy újraéledjen, de 1 perc múlva már nem volt ilyen vicces a dolog. Teljesen összecsinálta magát.

- Jajj!!! MIT CSINÁLTAM?!?! Ez nem túl jó.... ÁÁÁÁÁ!!!! Mit fog szólni anya és apa?!

Aztán rájött, hogy amit csinált az gonoszság, és hogy ő ezt végül is élvezte...

***

Nos ez történt. Ez volt az első, a legeslegelső bűne. Azóta nem sokan látták. A lovak mondják, hogy látták itt-ott bujkálni az erdőben. Az anyja idegsokott kapott, 1 nap alatt elvesztette 2 csemetéjét. Született ezután még egy gyerekük... Ő VOLT... Viktória, aki unokatestvére Csillagnak...

12. fejezet: Csillag meséje

- Ő az unokatesód?!- dühöngött Szilajszárny.- De hát én ezt miért nem tudtam?! Az a hülye ló...!!

- Mert kicsi voltál, ha adtok pár percet, akkor mindent elmondok.

- Jó, jó...- egyeztek bele mind a ketten.

***

– Az egész úgy kezdődött, hogy...- kezdett bele a mondókájába Csillag.- Viktória apja, és az én anyám testvérek voltak. Aztán megszülettem én, majd Rózsi, aztán Napsugár, és végül Viktória.

Egy ideig nagyon jó volt a kapcsolatunk az unokatesókkal, de amikor anya megtudta, hogy az öccse fia megölte az idősebbik lányát, örökre eltiltottak az unokatesóimtól. Közben Napsugár hiába szökött el, így sem akarták, hogy találkozzak velük. Méghozzá azzal az indokkal, hogy kicsi vagyok... pedig már 21 éves is elmúltam. Aztán beletörődtem ebbe egy pár hét után. De mindig lestem, hogy anyáék mikor nincsenek otthon, és átrohantam a szomszédba. És Vikikével nagyon jól megvoltunk kettesben. Gondolkoztunk azon, hogy beszélni kellene a szüleinkkel erről az egészről, de ezt a fantáziálást soha nem követték tettek... Szóval, ezért nem tudtál róla, kislányom. Nem szerettem volna, ha rájössz erre a szörnyű igazságra, hogy egy gyilkos van a családban! Sajnálom, hogy eddig nem mondhattam el. Tényleg... érted?

- Oh... Értem.- válaszolt Szilajszárny.- Ez mindent megmagyaráz.

- És most hol van ez a Viktória?- kérdezte Réka.

- Messze-messze innen, nem is tudom.- mondta Csillag.

Táltoslovak háborúja 7-9 fejezet

7. fejezet: Réka felfedezi a levegő erejét

Ezen a szép júliusi napon, ami olyan gyönyörű, hogy az már büntetendő. "Hogy is lehetne ilyenkor gépezni?! Persze, ezt a Marcika nem tudhatja! Ő pont az ellentétem."- gondolja Réka.

Történetünk főszereplője éppen kint sétálgatott a kertben, és az új képességeit próbálgatta. Azzal ökörködött, hogy lángra lobbantott egy bokrot, majd a víz segítségével eloltotta. Egy kisebb földrengést is sikerült megidéznie. Aztán az az ötlete támadt, hogy kihívja Mátét egy kis biciklizésre.

" Na igen.-gondolta.- De Máté most nincs otthon. Nem baj, akkor egyedül megyek."

Berohant a házba, és belekezdett:

- Anya elmehetek?

- Hova?- kérdezte Lilla.

- Csak egy kicsit biciklizni.

- Nem! Máté nincs is...

- Ki mondta, hogy vele akarok??

Lilla meglepődött.

- Na jó, de ne kelljen 8-kor kerestetni!

- Oks.

Réka máris felpattant a biciklijére, és ment a szokásos útvonalon. A kiscicák is vele akartak menni, de ő tiltakozott.

- Túl kicsik vagytok még!

- Nem is igaz, 8 hetesek vagyunk!- mondta Vöröske.

De még be se fejezte a mondatot, Réka máris elhúzott onnan.

" Jól jött ez a kis biciklizés."- gondolta Réka.- Egy kicsit már kezdtem ellustulni. Mondjuk ez nem lep meg, én mindig is szerettem lustálkodni."

" Már alig van hátra 1 hónap a nyári szünetből!"- és legörbült a szája.-" Ez olyan igazságtalanság!! Bár mondjuk tény, hogy az iskola is gyorsan elrepült, de akkor is!"

A körnek vége lett, pedig direkt "Nagy Kört" ment, de így is hamar vége lett.

A kiscicák dühösen fújtak rá, amiért nem mehettek el biciklizni a gazdijukkal. Réka mindent felajánlott nekik, és amikor azt ajánlotta, hogy 1 hétig minden nap tripla annyi whyskast kapnak, akkor már kibékültek. Bement az anyjához, hogy bejelentse hazaért és kivonult a hátsó kertbe. Magával vitte a kiscicákat is.

- Szerintetek megpróbáljak levegőt irányítani?- kérdezte a kiscicáktól.

- Hát, ha felkészültél rá, akkor természetesen igen- mondta Cuki.

- Honnan tudom azt, hogy mikor készültem fel?- értetlenkedett Réka.- Vagy várjunk csak... Ha arra gondoltok, szerintem készen állok.- jelentette ki.

A kiscicák mosolyogtak és hemperegtek.

- Akkor csináld!- mondta Cuki, és Vöröskére nézett:- Abba hagynád ezt a hülye hempergést?!

- Jó... Abbahagyom....- morogta Vöröske.

Réka már nem figyelt a macskákra, csak megállt és összpontosított. Erősen gondolkozott, ez még sem olyan egyszerű... Már fájt a feje. Ekkor aztán.... BUMM!!! A levegő, széllé majd hurrikánná alakult át, és tövestül kicsavart egy fát, amit neki vágott a kerítésnek. Réka, amikor látta, hogy mit művelt, azonnal abbahagyta.

- Na jó, Kezdetnek nem is olyan rossz...- mondta magának.- Legalább már a levegő felett is van hatalmam!

8.fejezet: Találkozás a táltoslóval

Miután sikerült Rékának megidéznie egy hurrikánt nem sokkal azután megjelent Csillag, a táltosló. Réka fél percig azt hitte, hallucinál. Mikor a táltosló megszólította, rá kellett jönnie, hogy ez a valóság.

- Üdv néked, ifjú Réka!- üdvözölte Csillag, és odanyújtotta a szárnyát, hogy fogjanak kezet... vagyis szárnyat.

- Öhm... Te vagy az a ló!!- fakadt ki Réka.- Elmondanád nekem, hogy minek küldözgeted a fejembe magadat és azt a másik birkát?!?!?! Már rémeket látok miattad!!!

- Egy kicsit több tiszteletet várnék tőled!- kérte Csillag.

- Hát.... hogyne.

- Bizonyára, mint te is észrevetted, furcsa dolgok történnek veled.

- Igen... Nehéz lett volna nem észrevenni.

- Hadd mutatkozzak be. Én Csillag vagyok, a táltosló. Van egy lányom, Szilajszárny. Én vagyok az, aki a lányával együtt őrzi a Sötét Oldal és az Emberi Világ kapuját. A Sötét Oldalon éldegél egy Napsugár nevű férfi ló. Ő és a gonosz fia át akarnak jönni ide hozzátok, az Emberi Világba, hogy elpusztítsák az...- Ezt a mondatot nem tudta befejezni, mert Réka öccse, Marci volt olyan kedves, hogy hátrajött az udvarra csak azért, hogy elkezdjen kötözködni. Gondolom azért, mert nem volt a közelében egy haverja sem.

- Nyomi ül a fűben!!- kántálta Marci.- Egy nagy nyomi ül a fűben!!

Réka nem habozott, felállt, vett egy nagy levegőt és- hála a drága levegőnek, amit már irányítani tudott- elfújta a Marcit.

- Na majd legközelebb elgondolkozol azon, hogy idegyere nyaggatni!- dühöngött Réka.

Marci a homokozóban landolt, feltápászkodott és elrohant.

- Hol is tartottam?- szólalt meg Csillag.- Ja igen. Amúgy ezt többet ne csináld!

- Miért?-kérdezte Réka.

- Mert mi csak jót cselekedünk az erőnkkel! Egy 10 éves (azóta már 11) kisfiú nem tartozik a gonosz paripák közé! Amit meg csináltál, az meg nem nevezhető jó dolognak!!! Azt elnéztem, amikor fejbe vágtad egy vízsugárral, hiszen akkor még nem tudtad, hogy mit tudsz csinálni, De ez már sok!

- Aha... Amúgy a Töpszli (tehát Marci) mért nem vett észre téged?- csodálkozott Réka.- Itt állsz 10 centire tőlem azt nem is csodálkozik? Ez érdekes...

- Ja, persze! Ez azért volt, mert ő nem láthat engem. És egyik táltoslovat sem.- magyarázta Csillag. Látva Réka értetlen arckifejezését hozzátette:- Azért nem látott, mert nem ő az 5 elem mestere.

- 5 elem??-csodálkozott Réka.- De én csak...csak 4-ről tudok!

- Ne aggódj!- nyugtatta meg Csillag.- Nem azért nem tudsz róla, mert nem vagy elég ügyes hozzá, hanem mert nem akartam, hogy felfedezd. Mint te is tudod a vizet, tüzet, földet és a levegőt már szinte gyerekjátékként irányítod. De az Energia más néven Kvintesszencia (ez nem saját ötlet...) nem ilyen könnyen kezelhető! De nélkülözhetetlen, mert csak így teljes a másik 4 elem. Bevallom, az 5. elem létrehozása nekem is bonyolult feladat.

- Értem, de a Kvintesszencia, vagyis más néven Energia, azt még Elektromosságnak is szokták mondani, nem?

Most Csillag csodálkozott.

- Igen. Ez meglepett, honnan tudsz te erről? Egy halandó emberi lény nem tudhat ilyet!- értetlenkedett Csillag.

- Nos, tudok egyet s mást.- mosolygott Réka.

Eltelt pár óra ezzel a beszélgetéssel. Már kezdett sötétedni, megjelent a hold és az első csillagok. Úgy döntött, hazaküldi a táltoslovat, de Csillag valami egészen mást akart.

- Kijelentem, hogy el kell jönnöd velem a Táltoslovak világába, Sinoku-szigetére!

- Nem mehetek!!- tiltakozott.- Mégis mit gondolnának a szüleim? Hol vagyok? A válaszom...

- Nem mondhatsz nemet!- erőszakoskodott tovább.- Leklónozunk, a klónod éli az unalmas emberek életét, te meg eljössz velem!!

Még fel sem fogta, mit akar a ló máris olyan érzése volt, mintha gyengéden kiszakítanának belőle egy darabot. Majd egy perc múlva saját maga vigyorgott rá. Azt hitte, tükörbe néz, de egyrészt nem volt ott tükör, másodszor nem is vigyorgott az eredeti Réka.

9.fejezet: A klón

- De...de...de...ilyen nincs!- döbbent meg az eredeti Réka.- A klónozás képtelenség!

- Ez még meglep téged?- kérdezte Csillag.- Már nem azért, de...ez szinte "SEMMI" ahhoz képest, hogy beszélsz a macskákkal, és irányítod a Föld 4 elemét. Szép lassan pedig az 5.-ket is.

A hasonmás Réka lefeküdt a fűbe, és dorombolt. Csillag rémülten felkiáltott:

- NEEEE!!! Mutánst alkottam! Ennek nem így kellett volna történnie!

Réka bambán bámult a doromboló-hempergő hasonmására.

- De mi történt?- kérdezte Réka.- Mért viselkedik úgy, mint egy...

- MACSKAAA!!!!- kiáltott fel kórusban Csillag és Réka.

Most vették csak észre, hogy a kis Vöröske ott terpeszkedett Réka ölében.

- Na jól van, ezt elpusztítom!- dühöngött tovább Csillag.- Hát ilyet... Ezt a szörnyű munkát!

Azzal villant egy elektromos sugár, és eltűnt a hasonmás macska-Réka.

- Oké. Ez sikerült!- ujjongott Réka. Vöröskéhez fordult, majd ezt mondta macskául:- Menjetek egy kicsit odébb. Nem szeretném, ha lebuknék az ál-Réka dorombolása miatt. Én még nem doromboltam...

A kiscicák engedelmeskedtek és gyorsan felmásztak a Fűzfára.

Réka már majdnem felkészült arra, hogy leklónozzák, amikor az anyja és az öccse állítottak oda. Marcika még mindig (vagy már megint, nem tudom) bőgött. Anyuci se látszott épp boldognak. Látszott rajta, hogy a kis drága Marcika beszámolt neki a fürdőkádas dologról és arról, ami fél órája történt, vagyis hogy Réka elfújta Marcit.

- Halljam!! Mi történt?!?- kérdezte Lilla.

- Hogyhogy mi történt?-kérdezte Réka megjátszott értetlenkedéssel.

- Hát az! Az...az...hogy,,,tudod..- hebegte Marcika.

- Egy kicsit bővebben lehetne?- gúnyolódott Réka, mert pontosan tudta miről beszélnek, de fogalma sem volt mit mondjon, hiszen úgy SE HINNÉ EL SENKI! Vagy ha igen, akkor bolondnak néznék. Réka belenézett Csillag szemébe, aki szerencsére toppon volt, és vette az adást. Csinált megint egy energia sugarat, és kitörölte a memóriájukból, hogy mit akartak. Meg, hogy látták Rékát használni az erejét. Már azt is elfelejtették, hogy mit keresnek ott. Mikor Marciék távol jártak, Csillag megszólalt:

- Létrehozom a másik klónodat, aztán megyünk.

- Oké...Jó, csak csináld.- egyezett bele Réka.

Megint olyan érzése támadt, mint hogyha kitépnének belőle gyengén egy darabot. Majd villant egy fény. Megint szemtől-szemben állt a vigyorgó hasonmásával.

- Na jól van.- szólalt meg Réka.- Te most bemész a házba, magaddal viszed a kiscicákat, és onnantól kezdve amíg vissza nem jövök, próbálj meg nem bajba keveredni, és tartsd be anya parancsait...

- Rendben.- vigyorgott tovább a klón.- De ugye sokáig élhetek helyetted?- kérdezte reménykedve.

- Nos...- válaszolt Réka.- Lehet, hogy lesz egy hónap is.

- Szuper!!- aztán elviharzott az ál-Réka.

- Te meg ülj fel a hátamra.- kérte a ló.- Készülj fel, teleportálni fogom magunkat!

Réka felült a hátára és olyan érzése volt, mintha leöntötték volna hideg vízzel.

Táltoslovak háborúja 4-6. fejezet

4.fejezet: Réka felfedezi a "föld" erejét

Rékáék már a 4. napja sátraztak, és egyben ez volt az utolsó nap. Réka elindult WC-re, de közben magával vitte a mobilját. Hiszen fel akarta hívni Katát, akinek el akarta mondani, hogy irányítani tudja a vizet, és a tüzet. Már tárcsázta is a számát.

- Hello!- szólt bele a telefonba Kata.- Mi újság?

- Szia Kata!- köszönt Réka.- Ezt nem fogod elhinni, tegnap reggel ültem a fürdőkádban, benyitott az öcsém, és nagyon dühös voltam rá!! Egyszer csak a kezeimmel tudtam irányítani a vizet... Ma meg a tüzet... Mi jöhet még?

- Ahaaa.... Szerintem ezután meg elkezded irányítani a földet?- viccelt Kata.- Mert, ha igen, akkor nagyon kíváncsi lennék rá! Na mindegy nekem mennem kell. Szia! És ne képzeld azt, hogy Istennő vagy! -.-"

Azzal Kata lerakta a telefont.

- De...de...de...de...én...- dadogta Réka.

De már későn volt, mert Kata elment.

Ezen az éjszakán Réka alig tudott elaludni. Sehogyan sem talált olyan kényelmes pozíciót, hogy elnyomja az álom. Ráadásul, az apja ott horkolt a fülébe. Nem beszélve arról, hogy 4-en ott nyomorogtak abba a sátorba. Réka gondolatai a történteken jártak, és azon, amit a legjobb (már nem a legjobb) barátnője, Kata mondott.

" Mi van, ha tényleg irányítani tudom a földet és a levegőt?- kérdezte önmagától.- Víz...tűz...föld...levegő... De hisz ez a Föld 4 eleme! Ezek nélkül aligha létezhetne bármilyen földi élet!"

Már majdnem elaludt, amikor egy újabb kérdésre kellett felelnie magának:

" De miért pont ÉN? Csak nem kell megmenteni azt a...- gondolta Réka, de ekkor hirtelen gyorsasággal az eszébe jutott valami.- AZ A LÓ!! Lehet, hogy az álomnak és a képességeimnek köze van egymáshoz, és.... ha igen, akkor mi?"

Rékát végre elnyomta az álom. Ma is arról a két lóról álmodott. Volt egy fehér, és egy fekete. A fejében megszólalt a fehér ló hangja, aki biztosra vélte, hogy hozzá szóltak. Azt hitte megbolondult... Immár teljesen...

Másnap reggel elkezdték összeszedni a sátrat. Réka elment egy utolsót sétálni az erdőbe, hogy kiszellőztesse a fejét. Felmászott egy fára és elaludt . Elkezdett álmodni. MÁR MEGINT A LOVAKRÓL!!!!!! Nem bírta tovább, azonnal felébredt, és megcsúszott valamin, zuhant le a 10 méter magas fa tetejéről.

- ÁÁÁÁÁÁ!! Segítséééééééég!!- üvöltötte.

Gyorsan járt az agya, ami eléggé ritkán szokott. Eszébe jutott, hogy a vizet és a tüzet képes irányítani... akkor a földet miért ne lenne képes? Feltette magának ezt a kérdést, és megpróbált hadonászni a kezeivel. ÉS SIKERÜLT! Az egyik inda a karjára csavarodott, és szépen letette őt a földre. Fel nem tudta fogni, mi történik vele, de nagyon tetszett neki!

A szája széles vigyorra húzódott, és hálát adott a természetnek.

5.fejezet: Csillag a táltosló, és lánya

Egy szép júliusi nap volt. De senkit nem érdekel az időjárás Sinoku-szigetén, ahol csak a táltoslovak élnek. Mivel ide be kell repülni, csak ők tudnak bejutni... ( De azért semmilyen más élőlény nem tud repülni...)

Az időjárásról annyit, hogy nincs se hideg, se kánikula... Mindig egyenletesen 36 és fél °C van. Most éppen anyja, és lánya csevegnek.

- Na anya, sikerült?- kérdezte a lány.

- Igen, sikerült. Már felfedezte a víz, a tűz, és a föld erejét.- mondta az anyja.

- Hisz ez szuper!!- lelkendezett a kisebbik.- Akkor már csak a földet, és az elektromosságot kell felfedeznie.

- Szilajszárny, tudom, hogy alig múltál 11 éves, de akkor se viselkedj úgy, mint egy tudatlan kiscsikó!- oktatta az anyja.

- Azt nem fogja felfedezni. Mégis mit akarsz te lüke? Hogy agyon rázzon valakit?-dühöngött tovább Csillag.

Szilajszárny megszólalt:

- Jó... Értem, de mikor fogunk találkozni? Úgy értem: a lánnyal?- kérdezte izgatottan a fiatal ló.- Már alig várom, hogy azt a gonosz lovat, és a fiát elintézzük!!!

- Türelem kislányom.- szólt az anyja.- Amint felfedezi azt is, hogy a levegő felett is hatalma van, majd utána.

- Ja... oké.- jelentette ki Szilajszárny.

- De addig is, szeretném, ha már egy igazi védőpajzsot tudnál csinálni. Úgyhogy tanuld meg!- kérte Csillag.

- Rendben....... Már majdnem sikerült!!!

6.fejezet: Macskabeszéd

A család már nem sátrazott. Alig, hogy hazaértek, és Marci máris beült az Antikával és a Petivel gépezni. Réka, Marcival ellentétben be se ment a házba, Megfogta a két kiscicát, és kiment velük az udvarra. Legalább fél órán keresztül hintázott, amikor Máté átkiabált a kerítésen:

– RÉÉÉKAAAA!!!

– Megyek már!- ordított vissza Réka, azzal kiugrott a hintából, és szaladt Mátéhoz. (No comment.)

– Szia, Réka!- köszönt Máté.

- Hello!- köszönt vissza Réka.- Na mi újság?

- Semmi, csak azt akartam mondani, hogy anyával elmentem Pestre, és megvan a Sims3-am!- Máté látta Réka "csak ezért hívtál ide?!" nevű tekintetét, és gyorsan hozzá tette:- Na milyen volt a nyaralás?

- Fantasztikus, annyi mesélni valóm van! Képzeld el, hogy irányítani tudom a Föld 4 elemét!- újságolta Réka.- Pontosabban még csak 3-at tudok. Levegőt azt még nem sikerült...

- Ahaa... És öhmm... Hogy jöttél rá?- kérdezte Máté.

- Nos, az egész úgy kezdődött,- fogott bele mondókájába Réka.- hogy mint mindig beleültem a fürdőkádba fürödni. Erre mi van? Ott sem hagyják békén az embert! A drága "imádott" Marcika benyitott a fürdőszobába!

Máté elröhögte magát, de Réka nem törődött vele:- Aztán, olyan dühös voltam, hogy HÚÚÚ!!! Felemeltem a kezem, hogy lefröcsköljem, de még hozzá se ért a kezem a vízhez máris kilövellt a víz a fürdőkádból.

Réka megmutatta a kézmozdulatot Máténak, és a vízsugár (bár most nem volt olyan nagy) de most is kilövellt, és egyenesen Máté hülye kutyáját, Csavargót vette célba, aminek haragos ugatás lett a vége.

- Ezt nem így akartam...- mentegetőzött Réka.- Na mindegy... És aztán azon a napon este odatettem a kezeimet melengetni a tűzhöz, és egy bagoly olyat huhogott, hogy megijedtem tőle, elrántottam a kezeimet, a tűz pedig fellövellt az ég felé.- itt tartott egy lélegzetvételnyi időt, és folytatta:- Ma reggel meg, felmásztam egy 10 méter magas fa tetejére, és elaludtam. Már megint a lovakról álmodtam, és egyszer csak felébredtem. Megcsúsztam és zuhantam le a 10 méter magas fáról... - Még be se fejezte Máté közbevágott:

- Juj, az nem jó... Remélem nem fájt...

- Nem fájt mivel nem is ütöttem meg magam, mert egy inda megfogott, és így már a földet is tudom irányítani.-fejezte be Réka.

- Inkább, mondjuk azt, hogy a természetet, a növények nem földből vannak.- osztotta az észt Máté.

- Jó, tök mindegy.- mondta Réka. Majd hozzátette:- Nekem most mennem kell! Szia!

- Szia!- köszönt el Máté.

Réka hátra ment a hátsóteraszra a kiscicákkal. Azon gondolkozott, hogy elmondja-e a szüleinek, vagy ne? Arra jutott, hogy kinevetnék, és nem hinnék el neki. Vagy ha megmutatná a képességeit, akkor sem hinné, hogy elhinnék. "Szóval nem mondom el!"- csendült egy hang a fejében.

- Milyen jó lenne, ha értenétek, amit mondok!- sóhajtotta Réka, és a kiscica szemébe nézett. Furcsa.. Mintha bólogatott volna a macska, és mintha a vöröske azt mondta volna, hogy "Értem a beszéded!"

Réka 5 percig farkasszemet nézett a vörös kiscicával, aztán kiröhögte saját magát.

- Biztos, csak képzelődtem...- motyogta saját magának.- Habár, ami az utolsó 1 hétben történt.. Az is eléggé furcsa volt...

De valahogy mégsem bírt belenyugodni. Először, arra gondolt, hogy a drága Marcikának köze van a beszélő macskákhoz. Szétnézett, de semmilyen Marcit nem talált egyetlen bokorban sem.

" Na jól van, próbáljuk meg még egyszer!"– gondolta.

- Szóval...ti...-kezdte Réka.- tudtok emberi nyelven?

- Szó sincs róla, gazdikánk.- mondta a kis foltos, Cuki.

- De akkor, hogyhogy értjük egymást?- tette fel a kérdést Réka, mert nem értette, hogy akkor mi van.

- Jajj, ugyan már! Ha nem mi tudunk emberi nyelven, akkor csak is az lehet a magyarázat, hogy te tudsz macskanyelven.- mondta magabiztosan a kis Vöröske.

- Nem! Nem lehet... Ez biztosan félreértés... Nem hiszem el!- jelentette ki.- Mindjárt felébredek!

- Te tudod. De az ki van csukva, hogy 3-an álmodunk 1-et.- mondta Cuki. Aztán hozzátette:- Mi is történt veled az elmúlt 1 héten? Hatalmad van a Föld elemei felett!

Réka olyan bamba képet vágott, hogy az már nevetséges. Honnan tudja ez a két kiscica, hogy mi történt vele?

- Ne szórakozz velem! Ezt meg honnan veszed?- kérdezte kíváncsian Réka.- Nem voltatok ott!!

- Valóban nem voltunk ott. De a táltosló...- a macska még be se fejezte ezt a mondatot, amikor Réka dühösen közbe vágott:

- MI?! EGÉSZ VÉGIG TUDTÁTOK!!!?!?

- Ne üvöltözz!- szólt rá Vöröske.- Ugye, nem akarod, hogy azt higgyék, öldökölsz minket?

- Nem, de akkor is! Miért nem szóltatok? Főleg a lóról, hogy ismeritek meg mit tom én!!- mondta Réka.-Tudjátok, milyen rossz állandóan arról a 2 varázs gebéről álmodni?!

- Erre egyedül kellett rájönnöd...

Reccs. Letört egy faág.

- ... szóval egyedül kellett rájönnöd.- folytatta Cuki.- Én és a testvérem nem tehettünk semmit. Megígértük a táltoslónak, akit Csillagnak hívnak, hogy nem figyelmeztetünk.

- Ja, persze. És ti mindig olyan szófogadó kiscicák vagytok?- kérdezte Réka.- Mondtam, ne merjetek bekakálni a házba! Erre mi van? Beszartok...

- Véletlen volt!- mentegetőzött Cuki.

- Mindegy... remélem nem bocsájtotok meg, ha elmegyek és feldolgozom ezt.

Azzal otthagyta a kiscicákat, és elment, hogy átgondolja a dolgokat.